Kistérség

 

   
  Apaj - Áporka - Délegyháza - Dömsöd - Dunaharaszti - Dunavarsány - Halásztelek
Kiskunlacháza - Lórév - Majosháza - Makád - Ráckeve - Szigetbecse - Szigetcsép
Szigethalom - Szigetszentmárton - Szigetszentmiklós - Szigetújfalu - Taksony - Tököl
   
 

Csepel sziget és a Kis Duna


A "Nagy Sziget" a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.
Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Dunaágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas.



A Kárpát medencében élő népek kultúrájának évezredes nyomai itt is fellelhetők. Régészeti lelőhelyek találhatók Szigetszentmiklóson, Szigetszentmártonban, Dunaharasztin és Tökölön, ahonnan is egyedülálló sírleletek kerültek elő. Ezeket a Nemzeti Múzeum valamint a szigetszentmiklósi és a ráckevei Helytörténeti Múzeum őrzi. A szigeten és az alföldi területen egyaránt kerültek elő Árpád-kori emlékek. Az árpádkultusz hű őrzői a ráckeveiek, ahol is híd, szobor, múzeum, tér s az idők során megszűnt malom őrzi a honfoglaló vezér, Árpád nevét.
A középkor értékes műemléke a ráckevei Nagyboldogasszony Szerb Orthodox templom, amely Magyarországon az egyetlen, Európában pedig a legészakibb gótikus szerb templom.




A Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérség etnikai képe igen sokszínű. A sziget első szerb telepesei még a XII. században, II. Béla király idején érkeztek. Ezt követően 1440-ben kapott kiváltságok alapján települtek ide, később pedig a törökök elöl menekülő szerbek találtak itt otthonukra. Mai, leginkább megőrzött, etnikai szigetük Lórév. A német etnikum több szigeti településen őrzi hagyományait, és az alföldi oldalon is élnek nagy számban német leszármazottak. A máig megőrzött régi szokásokat bemutató, felidéző ünnepnapok, nemzetközi néptánc fesztiválok, falunapok látványos, turistacsalogató eseményt jelentenek a térségben.
Pest megye történelmének leghősibb korszaka az 1848-49-es szabadságharc időszaka. Ennek emlékeivel találkozhatunk Ráckevén (Ács Károly), Szigetújfaluban (Görgey), Petőfi emlékhelyekkel Dömsödön és Kossuth kultuszával Áporkán. Ráckeve és térsége természeti és ember alkotta turisztikai attrakcióval bőven rendelkezik. A terület legjelentősebb vonzereje a víz, hisz az összes település a Duna partján, vagy közvetlen közelében található. A Duna, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (röviden: RSD ), a holtágak és bányatavak mind-mind olyan természeti vonzerők, melyek meghatározóak a térség idegenforgalmában. A Duna főága, más néven a Nagy-Duna, bár fürdőzésre nem alkalmas az erős sodrás miatt, horgászásra, vízi sportok űzésére azonban kitűnő lehetőségeket nyújt. Mivel nem épült ki közvetlenül a parton nyaralóövezet, nincsenek stégek és épületek a vízparton, a táj így szinte teljesen érintetlen képet mutat, ami egy hajókirándulás, vagy evezőtúra során igazán lenyűgöző látvány.

A Nagy-Dunával szemben a Ráckevei Dunaág teljesen beépült. Nyaralás, kikapcsolódás szempontjából ideális hely, ugyanis a Duna, a két zsilip (Kvassay és Tassi) miatt mindkét oldalról le van zárva, így állóvíznek is tekinthető.
Számos holtág található a Duna ezen szakaszán, többek között Dömsödön, Makádon és Szigetbecsén. Kiemelendő idegenforgalmi szempontból még néhány természetvédelem alatt álló terület, így a dunavarsányi úszóláp, a szigetszentmártoni láprétek, ahol tarajos gőték és erdei fülesbaglyok találhatók, valamint Szigetszentmiklóson az úszóláp, az orchideák és az értékes madárfauna. Fontos helyi és regionális vonzerőt képviselnek még a Délegyházi bányatavak üdülőterületei is. Kiemelkedő fontosságú a Ráckevén 1973 óta feltörő termálvíz-forrás, amire 1975-ben fürdőt is építettek.