Kistérség

 

   
  Apaj - Áporka - Délegyháza - Dömsöd - Dunaharaszti - Dunavarsány - Halásztelek
Kiskunlacháza - Lórév - Majosháza - Makád - Ráckeve - Szigetbecse - Szigetcsép
Szigethalom - Szigetszentmárton - Szigetszentmiklós - Szigetújfalu - Taksony - Tököl
   
 

Kiskunlacháza

Katolikus Templom (Kiskunlacháza)

Megközelíthető az 51-es főközlekedési úton. A község déli vége előtt útelágazás található a ráckevei hídhoz.
Kiskunlacháza eredetileg két önálló település volt, amelynek közigazgatási egyesítése 1950-ben történt. A község mai I. kerülete a történetileg kialakult Kiskunlacháza, a II. kerület pedig az egykori Pereg falu.

Kiskunlacháza Község Önkormányzata:
2340 Kiskunlacháza, Kossuth tér 1.
Tel: (24) 519-830, 519-840, fax: (24) 519-831;

kklpolgarm@vnet.hu;
www.kiskunlachaza.hu




Ismereteink szerint az első írott okmány 1272-ből származik. Ez egy kiváltságlevél, amelyben már név szerint említik Lacházát. A XVII. századból pecsétnyomó maradt ránk. A pecsétben található címer rajzának egyik értelmezése: három csillag alatt égő szövétnek.

Hajdan a falu nem a mostani helyén, hanem a Dunához közelebb állott. A régi községet 1741-ben seperte el a Duna árja, s akkor telepedett át a lakosság a helység jelenlegi helyére.


Áttelepülése után a helység gyors fejlődésnek indult. 1747-ben már rendezett tanácsú község volt. Az 1800-as években több árvíz és tűzvész pusztította a falut. 1839-ben a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1896 őszén az ezredévi ünnepek hatása alatt, a község Kossuth Lajos szobrának felállítását határozta el, közadakozás útján. A szobrot, melyet Horvay János szobrászművész mintázott, 1902. október 26-án lepleztek le.

Az Angyalos ház 1906-ban épült. A csúcsíveket imitáló vakolatdíszítés, a kétoldalt álló-lebegő asszonyalakok a gótikus épületszobrászatot idézik. A XIX-XX. század fordulóján virágzó stíluskeverés, az eklektika, illetve a historizmus hatása érezhető az épület stílusán. A csúcsíveket tartó nőalak két példányát Krízsik András 1920-21-ben mintázta szerelméről, későbbi feleségéről. A tulajdonos asszony halála után a ház sokáig üresen állt, majd 1988-ban a Kiskunlacházi Nagyközségi Tanács megvette az épületet az örökösöktől. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata rendeletében egyedi védelem alá helyezte az épületet, felújíttatta, s jelenleg falumúzeumként üzemel, melyben megtalálhatóak a hagyományos középparaszti életmód tárgyi emlékei.

Az 1824-ben épült Kiskunlacházi Református Templom Hofrichter József alkotása, aki a reformkori Pest kedvelt, sokat foglalkoztatott mestere volt. Ő építette a Kálvin téri templomot, amelyre sokban emlékeztet a vele egyidőben megrendelt lacházi, melynek jelenleg is hallható mindkét harangját Szlezák László harangöntő mester öntötte 1922-ben Budapesten.

Az Interneten és a nyomtatott médiában Kiskunlacháza templomáról megjelenő ismertetők teljesen mellőzik mai templom építéstörténetét. Ezzel szemben mindenütt barokk vagy copf stílusú épületet említenek, amely 1771-72-ben épült, Peithmüller József pesti kőművesmester irányításával. Ez is igaz adat, csak 50 évvel korábbra, a mai református templom elődjére vonatkozik, amely ugyanezen a helyen állt.

A lacházi református közösség története négy templomot tart számon.

Az elsőnek, a „belsőfalusi templomnak” az alapfalai láthatók a község Duna-parti üdülőterületén. Ezen a helyen állt az Árpád-korban a Szántó, később Lackháza nevű előd-település. Mikor épülhetett ez a templom? Nem tudjuk. Valószínűleg még a reformáció előtt. Azt is feltételezhetjük, hogy a XVI. század közepén már református istentiszteletet tartottak a Belsőfaluban.
A második templom azután épült, hogy a lakosság „kiköltözött” a folyótól 4-5 kilométernyire, a mai Kiskunlacháza magasabb fekvésű helyére, feltételezhetően az évről évre ismétlődő súlyos árvizek miatt (1740 körül). Ettől kezdve néhány évig akár két templomban is lehetett igét hirdetni, Lacházán és Új-Lacházán.

A harmadik templom adatai szerepelnek általában az ismertetőkben, amelyiket valóban Peithmüller József építette 1772-ben. Mária Terézia a protestánsoknak úgy engedélyezte kőtemplom építését, hogy az semmiképp sem lehet nagyobb, magasabb, mint a katolikusokéi. Ez a korlátozás lehetett az egyik oka annak, hogy csakhamar, amint a körülmények engedték, újra át kellett építeni.

A negyedik templom építése 1820-ban kezdődött. Erről a Pest-megyei Levéltárban őrzött tanácsi jegyzőkönyvek, tervrajzok, iratok tudósítanak. 1913-ban készült a jelenlegi toronysisak, a renoválásakor lecserélt toronygomb őrizte az 1824-es befejezés dokumentumát. A templom jelenleg is hallható mindkét harangját Szlezák László harangöntő mester öntötte 1922-ben Budapesten.

A klasszikus méltóságot sugárzó templom messze látszó tornya nemcsak Petőfi Sándort hívogatta, hanem csalogatja a kedves mai vendéget is.

Református temploma előtti ún. szégyenkő a XVIII. századból való. A copf stílusú templom csehsüveg boltozatos belsejében értékes padok és díszes szószék található.

A Kossuth L. u. 40. szám alatt áll az oszlopos, tornácos református parókia, amely a XIX. század elején épült.

Pereg 1772-74-ben épült késő barokk római katolikus templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték. Figyelmet érdemel itt Imre herceg és Szent Vendel XVII. Századi - fából készült - barokk szobra. A település két, párhuzamos utcáját összekötő telken észak-déli tengellyel szabadon álló, hagymakupolás, homlokzati tornyos, kontyolt nyeregtetős, félköríves apsziszáródású templom, félköríves kereszthajószerűen elrendezett oldalkápolnákkal, zárókövére az 1773-as dátumot vésték.

A községhez tartozó Bankházán működik a klasszicista stílusban épített Hajós kúria, mely az 1800 években épült, jelenleg panzióként üzemel. Szabadon álló, földszintes, T alaprajzú épület, amelynek rövidebb szárában, középen emeletes rész magasodik. Az emeletes oldalhomlokzat középrésze bástyaszerűen kiugrik.

A faluban található kézműves műhelyek, helytörténeti gyűjtemény az ide látogató számára felidézi az elmúlt korok mesterségeit, hangulatát. A településen töltötte gyermekkorát Kiskun Farkas László (1934-1995) költő, Gaál Imre (1922-1964) festőművész, akinek Gályrabok c. freskója díszíti az önkormányzati tanácstermet.

A mai Kiskunlacháza további turisztikai értékeiről is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésű, kulturált üdülőterület alakult ki. Az Angyali-szigettel szemben épült parti sétányról a romantikus vízivilág jól megfigyelhető.